Érvényes 2026. január 1-től a 2026. horgászévre valamennyi, a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendekkel együttesen.

 Tisztelt Horgásztársak!

A Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) közfeladat-ellátása egyaránt kiterjed a horgászokra és a horgászszervezetekre. Természetes, hogy a horgászat gyakorlása, a feltételek megteremtése során a két érdek sokszor nem teljesen egyezik, ugyanakkor vitathatatlanul közös érdek a magyar horgászvizek természeti értékeinek, őshonos halállományának megőrzése, de a vízparti környezet és a horgászturisztikai szolgáltatások fejlesztése is. E munka során a horgászszervezetek képviselőinek konstruktív együttműködésével fokozatosan tovább egységesítjük a halgazdálkodási szolgáltatási- és a szabályozási környezetet is.

Véleményünk szerint valamennyi szabályozásnak a gyakorlati tapasztalatokon kell alapulnia, s annak szövegezésénél mindenkor törekedni kell a közérthetőségre. Hisszük, hogy ellenőrzéskor a párbeszéd, a segítő, preventív jellegű szolgáltatói hozzáállás, valamint a kölcsönös tisztelet mindenkor segíti és támogatja a jogkövető magatartást, a nyugodt és szabályszerű horgászatot.

A jelen és a jövő érdekében mindenkori közös érdekünk a szabályok betartása. Kérjük, hogy a horgászatra és a horgászat környezetére vonatkozó szabályok megismerésével, majd alkalmazásával Önök is támogassák munkánkat, járuljanak hozzá a vizek és a vízpartok nyugalmához, további fejlesztéséhez. Jó egészséget, sok szabadidőt és szép horgászélményeket kívánunk mindenkinek!

A MOHOSZ Elnöksége

 

 Általános szabályozási előírások

1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezéseit, valamint a Hhvtv. 40. § (1) bekezdése alapján a MOHOSZ által kiadott Országos Horgászrendet (a továbbiakban: OHR), vagy – ha az adott horgászvízre nem az OHR érvényes – a helyi horgászrend szabályait. 

2. Az OHR a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó halgazdálkodásra jogosult (a továbbiakban: halgazdálkodási hasznosító) horgászszervezetek és a horgászok számára kiadott, kötelező érvényű keretszabály, amely jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat és – horgászszervezeti kiegészítés hiányában – helyi horgászrendként önállóan is alkalmazható, amennyiben ezen információ a területi jegyen egyértelműen feltüntetésre kerül. Ha helyi horgászrendként az OHR érvényes, akkor a horgászatra kizárólag a Hhvtv. és a Vhr., valamint a jelen OHR szabályai, továbbá az eseti hirdetmények az irányadóak.

3. Az OHR rendelkezései a helyi horgászrend megalkotása során kötelező érvényűek, azoktól az enyhítésre csak az OHR kifejezett felhatalmazása alapján van lehetőség, a szigorítás a halgazdálkodási hasznosító döntési jogosultsága. A halgazdálkodási hatóság OHR szabályaival ellentétes, jogerős határozatai az OHR szabályait az érintett halgazdálkodási vízterületen a határozat tartalma szerint módosítják.

4. A halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben az OHR szabályait, valamint a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen (a továbbiakban: vízterület) és annak partján alkalmazandó szabályokat kiegészítheti az általa hasznosított, kezelt egyéb területek és az infrastruktúra használatára, valamint ezen területek esetében a természet-, környezet- és vagyonvédelemre vonatkozó előírásokkal is. Ezen kiegészítő szabályok megfelelő jogszabályi vagy szerződéses felhatalmazás esetén a nem horgász látogatókra is kötelező érvényűek lehetnek.

5. A horgászszövetség összevont országos területi jegyrendszerébe bevont vízterületekre irányadó, külön kiadott – kibővített – horgászrend külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek és eseti hirdetmények szabályozásával együttesen érvényes.

6. Rendkívüli időjárás, árvízi- vagy vízminőségi kárelhárítási készültség, illetve védekezés; valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén; jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán; továbbá horgászverseny, telepítés, munkavégzés esetén a halgazdálkodási hasznosító a horgászatot vagy annak módját rendkívüli tilalomként, a horgászrendet kiegészítő eseti hirdetményében átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános, vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő. A halgazdálkodási hasznosító a rendkívüli tilalmakat azok hatályba lépése előtt legalább 3 nappal –kivéve vis maior eseteket – köteles közzétenni.

7. A horgász a horgászat kezdete előtt jogosult, egyben köteles a területi jegyen szereplő vízterületek aktuális horgászati információinak (pl. fejlesztések, telepítések, rendkívüli tilalmak) megismerésére is. A halgazdálkodási hasznosító köteles a horgászok számára az aktuális horgászati és szabályozási információk folyamatos szolgáltatására. Ez az információszolgáltatás, eseti hirdetményi közzététel a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján, valamint a közösségi oldalain kötelező, továbbá vízparton kifüggesztett hirdetményben és a halőri tájékoztatás útján is megvalósulhat. Ha a horgász egy elrendelt rendkívüli tilalomról igazolhatóan nem értesült, akkor a tárgyban felelősségre nem vonható. Igazolt értesítés a HORINFO szakrendszerben nyilvántartott e-mail címre kiküldött vagy a horgász személyes profiljának megnyitásakor megjelenő üzenet vagy dokumentum, illetve a halgazdálkodási hasznosító hivatalos honlapján határidőben megjelentetett eseti hirdetmény.

8. A horgászversenyekre vonatkozó eltérési lehetőségeket az Országos Versenyszabályzat, mint kötelező érvényű keretszabály, ennek nyomán a konkrét versenykiírás és szabályzat határozza meg. MOHOSZ alhaszonbérletben lévő vízterületen kizárólag a halgazdálkodási hasznosító vagy a MOHOSZ hivatalos versenyszervezője rendezhet horgászversenyeket.

9. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azoknak a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása. Ellenőrzés esetén biztosításon a helyszínen történő fizikai felmutatás vagy az e-horgászokmányok HORINFO szakrendszeren, illetve HORGÁSZ applikáción keresztül történő bemutatása értendő. Ha a horgászokmány elektronikusan vagy elektronikusan is előállításra került és a horgász egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén azt be tudja mutatni, akkor nem kötelezhető a papíralapú okmány bemutatására.

10. A területi jegy vásárlásával a horgász polgári jogi szerződést is köt a területi jegy kiadójával (halgazdálkodási hasznosítóval), s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.

11. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, a helyi horgászrendben előre meghatározott többletszolgáltatások vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.

12. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány papíralapú vagy elektronikus fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kötelezően a naplóban, továbbá – a naplóvezetésre vonatkozó általános szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodási hasznosító a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegy díját – nem állapíthat meg.

 

II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások

13. A vízterületen és annak partján a csónakos vagy a parti horgászatra általánosan engedélyezett vízterületeken, partszakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad horgászhely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások. A halgazdálkodási hasznosító helyfoglalási rendszert üzemeltethet és a helyfoglalási szolgáltatásért – a területi jegy díján túl – a szolgáltatás minőségének megfelelő kiegészítő díjat számíthat fel.

14. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzetben) – különhelyi horgászrendi előírás esetén – csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét összegyűjtése, eltakarítása előzetesen megtörtént.

15. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, hogy az másokra nem jelent balesetveszélyt. Víziközlekedés céljából is igénybe vett halgazdálkodási vízterületen tilos olyan horgászati módszer alkalmazása, melynek alkalmazása során a vízfelszín felett a horgászzsinór a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók medrének felénél többet keresztirányban elzár.

16. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés minden formája. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a mindenkori használók kötelessége, kártérítési felelősség vállalása mellett.

17. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodási hasznosítófelé azonnal bejelenteni.  

18. A vízminőség védelme érdekében csak megfelelő minőségű (nem romlott) és a szükséges mennyiségű etetőanyag, csaliféleség használható fel. A halgazdálkodási hasznosítóegyes etetőanyagok, csaliféleségek használatát, az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a helyi horgászrendben korlátozhatja vagy megtilthatja.

19. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágógumi eldobása is. A halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.

20. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.

21. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve – külön helyi horgászrendi előírás esetén – egyes vízterületeken partján csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalmat nem rendeltek el. A helyszínen frissen kivágott faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását.  

22. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.

23. A vízparton – a helyi horgászrendben szabályozott engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.

24. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.

 

III. Speciális horgászrendi előírások

25. A horgászkészségek mellett – ha a helyi horgászrend másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen inváziós idegenhonos hal kerül a hálóba, azt a horgászvízbe visszahelyezni tilos.

26. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat helyi horgászrendben történő szabályozása. Amennyiben a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik, a halradar használata – a november 1. és február 28. közötti vermelési időszak kivételével – engedélyezett.

27. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb, szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosítóa helyi horgászrendben korlátozhatja, vagy megtilthatja.

28. A horgászcsónak, horgászhajó használója, valamint a halgazdálkodást támogató hajó üzembentartója köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.

29. A halgazdálkodási hasznosító a csónakhasználat lehetőségének biztosítására külön területi jegyet vagy kiegészítő jegyet hozhat létre.

30. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.

31. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.

32. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvadó és nem mozgó. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.

33. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén – annak hivatalos nyitvatartási idejében – a strand üzemeltetőjének engedélye hiányában horgászni tilos. 

IV. Halvédelmi és horgászetikai előírások

34.    A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgászok segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.

35. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.

36. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése vagy zavarása nélkül történhet.

37. Ívási, szaporodási időszakban a part menti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák, kikelt ivadékok lehetőség szerinti megóvása.

38. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.

39. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.

40. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapot megőrzése.

41. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.

42. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.

43. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos.

44. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke – ideértve a kevlár, fluorokarbon, valamint a wolfram előkéket egyaránt –, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a helyi horgászrend nem tiltja meg.  

45. A kifogott hal horgász általi bármilyen jelölése, csonkítása tilos. Csonkításon az úszósugarak, bognártüske levágása, bemetszése, pikkelyek levétele vagy más, szándékosan okozott fizikai elváltoztatás értendő.

46. A hivatalos, egyedi számozással ellátott haljellel ellátott halak, illetve – helyi horgászrendi előírás esetén – a halgazdálkodási hasznosító által meghatározott rekord méretű halak fogásának bejelentése, az előírt adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke, így kötelező. A haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében megtilthatja.

47. A drótszák (a törpeharcsák kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.

48. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek el. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső, vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót is elkészíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban, vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktólnál sokkal érzékenyebbek.

49. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.

50. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű, gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. A halgazdálkodási hasznosító a rekord méretű halak bejelentéséről, azok eseti tárolásáról a helyi horgászrendjében külön rendelkezhet. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.

51. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.

52. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni.Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.

53. A halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében előírhatja adott halfajok esetében a standard testhossz papíralapú fogási naplóban történő feltüntetését is.

54. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.

55. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos. 

 

V. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik

56. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre; róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, videó-, illetve hangfelvételt készíthet; horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett jogsértés kapcsán kiszabott, jogerős halgazdálkodási hatósági bírság vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerül(het), illetve a területi jegy váltásától a maximum 5 évre eltiltható.

57. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények; az eltiltás minimális és maximális mértéke:

Horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény (pl. nagy értékű lopás, orvhalászat, állatkínzás) elkövetése	3-5 év
Halőri intézkedés végrehajtásának megtagadása, akadályozása
Felső méretkorlátozás feletti hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete
Eltiltás alatt álló személy jogosulatlan horgászata	1-5 év,  de legalább az eltiltás idejének a duplája
Felső méretkorlátozás megsértése	1-5 év
Darabszám korlátozás megsértése
Mennyiségi korlátozás megsértése
Hal szándékos csonkítása
Bármilyen horgászattal kapcsolatos adatszolgáltatásnál valótlan személyi adat közlése, rögzítése, horgászokmány meghamisítása, azon a személyi adatok módosítása
Halgazdálkodási hatóság által megállapított szabálysértés az itt külön nem nevesített cselekmények esetében	1-3 év,  de legalább az eltiltás ideje
Hal jelölése, haljel vagy chip engedély nélküli eltávolítása	1-3 év
A fogási napló vezetési szabályainak megsértése (beírt adatok meghamisítása, változtatása, hal beírásának elmulasztása)
Tilalmi idővel védett, vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása
Alsó méretkorlátozás megsértése
Méretkorlátozással védett hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete
Egyidejű horgászat és rekreációs halászat	6 hónap-2 év
Horgászati tilalom alá eső területen vagy halfogási tilalom alatt horgászati vagy rekreációs halászati tevékenység végzése vagy annak kísérlete
Egyéb, az OHR keretében rögzített tilalom megsértése	3 hónap-1 év
Egyéb, az OHR szabályain túli, a halgazdálkodási hasznosító által a helyi horgászrend vagy eseti hirdetmény keretében, illetve versenyszabályzatban meghatározott szabályszegés

58. A Hhvtv. alapján a halgazdálkodási hasznosító saját szankcionálási jogkörében a területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást csak akkor alkalmazhatja, ha a szankciókat megalapozó cselekményeket és az azokhoz rendelt eltiltási mértékeket a helyi horgászrendje tartalmazza.

59. Az igazolt szabálysértéshez kapcsolódóan elpusztult vagy elpusztított hal kártérítési értékét a Vhr. 1. sz. melléklete szerinti halgazdálkodási érték, mint pótlási érték figyelembevételével a halgazdálkodási hasznosító jogosult a helyi horgászrendjében megállapítani, majd annak megtérítését előírni. A pontos értéket a mérlegelt súlyra számítottan, 1.000 Ft-ra történő kerekítéssel kell meghatározni és azt halgazdálkodási pótlási érték (pótdíj) befizetési jogcímen köteles a horgász megfizetni. A pótdíj megfizetésétől függetlenül az elpusztult vagy elpusztított hal nem vihető el, így a horgász köteles azt – kérésére külön átadás-átvételi elismervény kölcsönös aláírása mellett – a halőrnek leadni.

60. A hal csonkítása, csonkítással járó jelölése esetén a pótdíj az elpusztított hal kártérítési értékével megegyező.

61. Az OHR alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.

62. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében, a horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről. Az együttműködés, a halgazdálkodási pótlási érték megfizetésének vállalása, a szabályszegés jegyzőkönyvezett elismerése enyhítő körülmény.

63. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.

64. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.

65. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.

66. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.

67. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.

 

VI. Zárórendelkezések

68. Jelen OHR a MOHOSZ Választmányának 2025.október 21-i határozatával került elfogadásra.

69. Az OHR a MOHOSZ hivatalos honlapján kerül közzétételre.

70. A horgászok támogatása érdekében a 20 hektárnál nagyobb vízterülettel rendelkező halgazdálkodási hasznosító köteles a helyi horgászrendben egy információs telefonszám közzétételére és annak legalább hétköznapokon, 8:00-16:00 között történő üzemeltetésére, illetve jogosult egy anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszer kezelésére. A MOHOSZ Központi Ügyfélszolgálata valamennyi vízterületre kiterjedő, anonim ügykezelést biztosító bejelentői rendszert üzemeltet.

71. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.

72. A horgászok a vízparton, horgászterületeken a halgazdálkodási hasznosító által elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.

73. A Magyar Horgászkártyához és az érvényes állami horgászjegyhez együttesen kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a MOHOSZ ad tájékoztatást.

74. A MOHOSZ hivatalos magyar rekordlistájára (https://rekordlista.mohosz.hu/)szabályosan bejelentett és a szakértői bizottság által elfogadott, faj szerinti országos rekordnak vagy évi rekordnak számító példányok kifogói a Magyar Horgász magazinban meghirdetett horgászszövetségi elismerésben és jutalomban részesülnek.

75. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a vízgazdálkodásra, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és MOHOSZ választmányi határozatok, továbbá a helyi horgászrendek és az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2025. október 21.

2013. évi CII. törvény

a halgazdálkodásról és a hal védelméről

 

(elérhető pl: https://net.jogtar.hu/)

133/2013. (XII. 29.) VM rendelet

a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról

 

( elérhető pl: https://net.jogtar.hu/

 

 VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET HÁZI SZABÁLYZATA

 

Beterjesztve: 2012. február 18-án

Módosítva: 2018. február 24-n

Módosítva: 2022. január 30-n 

  

 

Tartalomjegyzék:

1. Általános rendelkezések
2. Tulajdonviszonyok
3. A nagybirkás tó használatának szabályai
4. Parti hely- és „Stég”-használat, Csónakhasználat
5. Közösségi munka
6. Helyi horgászrend
7. Egyéb rendelkezések

1) Vendéghívás rendje

2) Horgászat biztonsága

3) Vagyonvédelmi teendők

4) Természet és környezetvédelem

5) Az egyesületi életre vonatkozó szabályok

6) Információ, tájékozódási lehetőségek

      8.Fegyelmi szabályzat

      9.Záró rendelkezések

 

 

A Várpalotai Bányász Horgász Egyesület közgyűlése az egyesületi életre, a horgászatra vonatkozó, miniszteri rendeleteken, a Közgyűlés és a Vezetőség korábbi határozatain alapuló, a magasabb jogszabályokban nem, vagy ettől eltérő (enyhébb) módon meghatározott un. „belső” szabályokat a Házi Szabályzatban (továbbiakban HSZ) összefoglalva a következők szerint állapítja meg

       I. Általános rendelkezések

1. A HSZ személyi hatálya kiterjed: Az Egyesület tagjaira (státuszuktól és választott tisztségüktől függetlenül).
2. A HSZ rendelkezéseinek megszegése FEGYELMI felelősségre vonást von maga után.

(a Fegyelmi Szabályzat rendelkezései szerint)

3. Az Egyesület

- székhelye: 8100. Várpalota, Beszálló akna ltp.3 alags.1

- levelezési címe: 8101. Várpalota, Pf.: 20.

4. Az Egyesület Takarékbanknál vezetett folyószámlájának száma:

72900044-10502709-00000000

5. Az Egyesület a várpalotai Nagybirkás-tavon gyakorolja a halgazdálkodást és horgászati tevékenységet.

  

          II. Tulajdonviszonyok a Nagybirkás-tó és az Egyesület más vagyontárgyai vonatkozásában

1) A várpalotai Nagybirkás-tó és az Egyesület más vagyontárgyai a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület, mint önálló jogi személy kizárólagos tulajdonát képezik.

2) Az Egyesület tagja, mint természetes személy nem gyakorol tulajdonosi jogokat, ahogy jogi értelemben nem is viseli annak terheit, ezért ez a jog nem képezheti a tagsággal kapcsolatos adás-vétel tárgyát sem.

3) A tag befizetéseivel a tagdíjfizetési kötelezettségének tesz eleget, amely forrásból az Egyesület viseli a tulajdonlásból származó terheket, szedi az ebből fakadó hasznot, amelyet értelemszerűen átenged saját tagjainak és vendégeinek.

4) Az a horgász, aki megfizette a vezetőség által meghatározott mértékű önkéntes tóvásárlási hozzájárulást, névre szólóan kap egy „Igazolást” (kékkártyát), amely feljogosít a rendes (vagy teljes jogú) tagság létesítésére és gyakorlására az Alapszabály rendelkezése szerint.

5) A „kékkártya” tehát a befizetés tényét igazolja, nem tulajdonrész, sem résztulajdonosságot, sem egyéb tulajdonjogot nem igazol.

6) A „kékkártya” értékpapírként viselkedik, az igazolás tulajdonosa szabadon rendelkezhet felette; az eladható, ajándékozható, osztatlan módon örökölhető, de önmagában nem jogosít tagsági jogok gyakorlására.

 

 

 

           III. A Nagybirkás-tó használatának szabályai

1) A várpalotai Nagybirkás-tavon horgászati tevékenységet folytathat minden olyan horgász (tag, vagy napijegyes felnőtt, ifjúsági, gyermek), aki arra érvényes okmányokkal (állami horgászjegy, területi engedély) rendelkezik. Horgászati tevékenység folytatható a vízparti horgászhelyekről (un. parti helyek és un. előretolt parti állások), a tagok részéről önállóan a tavon tartósan elhelyezett jelzőkarókkal létesített állandó és ideiglenes vízi horgászhelyekről.

2) A tó horgászati rendjét (időbeni és mennyiségi korlátozások, a horgászhelyek használatának rendje, stb. …) részletesen a MOHOSZ Országos Horgászrendje és a tó partján kifüggesztett Helyi Horgászrend, ill. a Közgyűlés, vagy a vezetőség e tárgyban hozott határozata(i) szabályozzák.

3) A csónakhasználat tekintetében a 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, az országos érvényű Hajózási Szabályzat, ill. a vízterület tulajdonosának, a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület Közgyűlése, és / vagy vezetősége e tárgyban hozott határozata(i) a mérvadóak. A tavon csónakot és a kikötői bejárókat minden arra jogosult kizárólag saját felelősségére használhatja. Az Egyesület tulajdonát képező gépek, berendezések, ill. a parti- és előretolt horgászhelyek létesítményei szintén kizárólag saját felelősségre használhatóak. A kikötői bejárók szerkezetéhez csónakot kötni TILOS!

4) Mivel az Egyesület csak a vízfelület tekintetében tulajdonos (a part mások osztatlan közös tulajdonát képezi), a parti horgászállásokon kívül a tó partján mindenféle állandó létesítmény létrehozása, tárolása (épület, lakókocsi) TILOS!

5) A vízszint szabályozását az Egyesület a kivezető árkon (Csákány-árok) létesített vízzáró zsilippel végzi. A vízszintet befolyásoló bármilyen tevékenységet kizárólag a vezetőség tudtával és jóváhagyásával szabad végezni.

6) A levezető Csákány-árok kifolyó részén a horgászat kizárólag csalihal fogására 1 darab spiccbot használatával engedélyezett

7) A tóban fürödni TILOS! Szemetelni TILOS! Szintén TILOS a kutyafürdetés is!

8) A tó jegére menni, ott tartózkodni (lékvágás, léki horgászat) az országos szabályozásnak megfelelően (összefüggő, 10 cm-nél vastagabb jégen), kizárólag saját felelősségre lehetséges. A tavon a korcsolyázás TILOS!

9) A horgászat befejeztével, a tó elhagyására a horgász köteles a Beszálló akna felőli utat használni, ezzel is biztosítva az ellenőrizhetőséget, amelynek minden esetben köteles alávetni magát.

 

            IV. Parti hely- és „Stég” használat, Csónakhasználat

1) Parti horgászhelyek

1. a) Parti horgászhelyen (É-i és K-i versenypálya) horgászhatnak azok a felnőtt és ifjúsági tagok, akik nem kívánnak nyíltvizi állást létesíteni, ill. azok a rendes tagok, akik sem „stéges”, sem nyíltvizi horgászhelyet nem létesítenek (+ azok a tagok, akiknek a hely használója azt a helyi horgászrend szerint engedélyezi, ill. napijegyes és gyermek horgászok).
2. b) A parti hely az Egyesület tulajdona, adás-vétel tárgyát nem képezheti. A parti helyen annak használója saját kényelmét szolgáló, nem állandó berendezéseket helyezhet el (pl.: pad, napernyő tartó berendezés, bottartók). Parti helyen nem építhető állandó elhelyezésű, épített létesítmény, amely a partszakasznak a kialakításakor létrehozott vonalát, képét tartósan megváltoztatja (pl.: esőbeálló, épített szélfogó, kisház, a víztükör fölé nyúló bármilyen építmény, vagy szerkezet).
3. c) A parti horgászállás területét növelni a víz irányába legfeljebb a parti nád vonaláig, a vezetőséggel egyeztetve lehetséges.
4. d) A parti horgászálláshoz csónak köthető úgy, hogy az eredeti növényzet a lehető legkisebb mértékben sérüljön!

 

2) Előretolt parti állás (stéges horgászhely)

1. a) Előretolt parti állással létesített (stéges) parti horgászhelyet csak az Egyesület rendes felnőtt tagja építhet, vagy vásárolhat (birtokolhat). Az állás területe max.15 m2, bejárója min. 40 cm széles, biztonságos járást nyújt. A felújítási, korszerűsítési, esetleg bővítési szándékot a vezetőséggel előre egyeztetni kell. (fogadóóra)
2. b) Az a rendes tag, aki az általa épített „stéget” eladta, újat nem építhet, de újat vásárolhat!
3. c) Egy rendes tag egyszerre csak egy „stéget” birtokolhat.
4. d) Stéghez, tárolás céljából csak annak tulajdonosa köthet csónakot. Egy „stéghez” legfeljebb egy csónak köthető.
5. e) A „stéges” parti hely használati jog átadása a Helyi Horgászrendben meghatározott módon, egy évre, évenként megújíthatóan a kedvezményezett horgász területi engedélye hátsó oldalán tett bejegyzéssel lehetséges.
6. f) Az előretolt horgászállás annak lábazatából (fém, v. fa), valamint a járófelület deszkázatából áll. Arra építve semmiféle felépítményt nem szabad létesíteni. (Felépítménynek nevezünk minden olyan szerkezetet, berendezést, állandó szél- és nap-árnyékoló építményt, amely a horgászállással tartós szerkezeti és funkcionális egységet alkot (ugyanis az hatósági engedélyköteles). Nem felépítmény a biztonságos használatot elősegítő korlát, v. horgászbottartó szerkezet.)
7. g) A partot és az állást összekötő bejáró csak az állással azonos, vagy hasonló szerkezetű lehet. TILOS a tó medrét a part vonalától az állásig részben, vagy egészen feltölteni!
8. h) A „stéges” rendes tag tagsági viszonyának megszűnése esetén a volt tag 3 hónapon belül köteles gondoskodni a horgászhely felszabadításáról (a stég tulajdonjogának átadásáról, eladásáról, vagy az építmény eltávolításáról). Tagsági viszonyon kívülről a volt tag nem rendelkezhet a horgászhely használatáról
9. i) A tagsági viszonyát tagfenntartási díj fizetésével fenntartó horgász helye a tagfenntartás időtartama alatt bármely horgász számára szabadon horgászható.

FIGYELEM! (HSZ II.) A horgászhely a Várpalotai Bányász Horgász Egyesület tulajdona, kizárólag a horgászhelyen létesített előretolt horgászállás szerkezete (anyaga) a létesítőjének tulajdona. Értelemszerűen tehát sem az un. parti helyek (kivéve az ott, a használó által elhelyezett padok, egyéb berendezések), sem az előretolt horgászállások helye nem képezheti adás-vétel tárgyát.

3) Csónakos horgászhely

1. a) Az Egyesület taván horgászcsónakot önállóan az a rendes tagsággal rendelkező horgász használhat, aki az arra való jogosultságot a vezetőség által meghatározott mértékű kikötő létesítési/karbantartási hozzájárulásnak az Egyesület pénztárába befizetésével megszerezte. (ennek nem feltétele a saját csónak birtoklása)
2. b) Nem saját tulajdonú csónakot önállóan csak akkor használhat a horgász, ha a csónakon a használó azonosító (karton) számát is (az egyesületnél megszokott módon, a tógazda által kiadott tábla segítségével) feltünteti.
3. c) A „csónakos” horgász más személyt a vonatkozó előírások betartásával szállíthat.
4. d) Csónakos horgászhely a stégek elejétől 80 méterre létesíthető és onnan csak nyílt víz felé lehet horgászni.
5. e) A télen parton tárolt csónakokat április 30-ig vízre kell helyezni, vagy a tó közvetlen partjáról el kell szállítani.

 

           V. Közösségi munka

A Várpalotai Bányász HE Alapszabálya rendelkezik az egyesület tagjainak kötelezettségeiről, többek között a „közösségi munka” elvégzésének kötelezőségéről (ASZ 7.§ 5/d pontja)

1. Közösségi munka alatt értünk minden olyan a vezetőség, vagy annak bármely tagja, ill. bármely tag által kezdeményezett csoportos, vagy egyéni tevékenységet, amely a halgazdálkodást, környezetvédelmet, a tó és környéke (partvonaltól a megközelítő-határoló utak teljes szélességéig) esztétikai állapotának, használhatóságának javítását szolgálja.

Tehát, olyan tevékenység, mely a kezdeményező, vagy a munkát végző tag saját érdekén túl az egész, HE érdekeit, célkitűzéseit szolgálja.

Ilyenek pl.:

- az utak karbantartása, kátyúzás, töltésjavítás

- téli, szervezett nádvágás

- a gazdátlan, vagy tagfenntartó horgászhelyek karbantartása

- a közös kikötők létesítése, karbantartása

- a közös parkolók gyepének ápolása

- a horgásztanya helyiségeinek, berendezéseinek karbantartása

- a halőrház karbantartása

- az egyesület rendezvényein, meghatározott / vállalt szervező-, segítő tevékenység (főzés, szállítás, halmérés, stb.)

- a halőrök felkérésére végzett ellenőrző tevékenység

 

Általában a vezetőség, a vezetőség egy tagja, vagy bármely tag által kezdeményezett és / vagy jóváhagyott, szervezett csoportos, vagy egyéni tevékenység.

Nem tekinthető közösségi munkának:

- parti horgászhely / stég kialakítása, építése, karbantartása, annak tisztántartása

- az egyéni horgászhely kialakítását célzó nádvágás

- a stég-bejáró melletti nád levágása legfeljebb 1-1 m-es sávban (a nádvágás, az összefüggő nádasok bolygatása egyébként sem kívánatos!)

- a parti horgászhely mögötti gyep gondozása a vízparttól a legközelebbi útig, oldalirányban a szomszéd horgászhelyek felé félútig, de legfeljebb 10-10 m távolságig.

- a határoló utakon túl végzett magánkezdeményezésű parkoló kialakítása, tereprendezés, fa-és bozótirtás, pihenőhely és szalonnasütő létesítése

Általában olyan tevékenység, amely elsősorban a munkát végző egyéni érdekeit, kényelmét szolgálja, és a vezetőséggel nem egyeztetett módon került elvégzésre.

A közösségi munka mértéke évente 2x4 óra.

A közösségi munkát az arra kötelezett helyett más is elvégezheti (megbízhat valakit önmaga helyett).

A munka során a tagok hozhatnak magukkal segítőt, de az Ő munkájuk nem csökkenti a tag számára előírt munkaórák számát (nem lehet ketten 1x8 órát teljesíteni).

A közösségi munkára jelentkezők kötelesek a munkavégzéshez alkalmas (öltözék, alkoholmentes) állapotban megjelenni. Ennek hiányában a szervező megtagadhatja a tag részvételét a munkavégzéshez.

A munkákhoz szükséges létszámot a szervező határozza meg és jogosult a további munkára jelentkezőket elküldeni. Ilyenkor az érkezés sorrendje számít.

Lehetőség van a szervezett időpontokon kívül egyéni munkavégzésre is, de ezt a tagnak előre be kell jelentenie valamely vezetőségi tagnak.

2. A közösségi munkát önhibájából el nem végző tagok részére az Alapszabály 7.§ II. 5. pontja a KGY által meghatározott mértékű díj megfizetését rendeli. Ezért az elvégzés tényét és időtartamát a területi engedély hátsó oldalán a szervező vezetőségi taggal igazoltatni kell. (dátum, időtartam, aláírás)
3. Egyéni elbírálás alapján korra, egészségi állapotra és egyéb méltányossági okokra tekintettel a vezetőség dönthet a közösségi munka alóli felmentés ügyében. (Alapszabály 14.§ I. 10.)
4. Szombat 12 órától, hétfőn reggel 6 óráig, valamint ünnepnapokon a zajjal járó munkavégzés TILOS a tó körül! (kivéve rendezvények)

  

          VI. Helyi horgászrend

1. Horgászhely létesítése

 

1. a) Az egyesület tagjai a tó partján a tógazda előzetes jóváhagyásával egymástól legalább 10 m oldaltávolságra, a tavon pedig a nádfaltól legalább 5 m-re, és ahol a parton horgászhely van ott a horgászállástól számított 80m-en túl, foglalt helyet létesíthetnek. A tavon lévő horgászhelyet kettő karóval és azonosítószámos (kartonszám) egyesületi táblával, a parti helyet pedig csak a már említett táblával meg kell jelölni.
2. b) A bejáróval létesített előre tolt horgászhelyhez és parti horgászálláshoz (max. 1 db.) és a vezetőség által kijelölt helyre csónak köthető.
3. c) Egy tag csak egy horgászhelyet létesíthet. Az egyesületi tag más tag foglalt helyén csak annak a területi engedély hátsó lapján tett írásos engedélyével horgászhat.
4. d) A horgászhely tisztántartása használójának kötelessége!
5. e) A horgászhely állandó használója a napijegyesek horgászatát köteles elősegíteni.
6. f) Napijegyeseknek a helyfoglalás érkezési sorrendben, a hely tulajdonosa elsőbbséget élvez (a helyet kérésére át kell adni!)

 

2. A horgászat szabályozása.

 

1. A tavon az éjjeli és nappali horgászat az egyesületi tagok számára 2022 Március. 15–től korlátozás nélkül engedélyezett.
2. A beírókönyv használata minden horgász számára minden horgászati tevékenység alkalmával kötelező! A beírókönyv a tó melletti halőrháznál található. A horgászat megkezdését és befejezését és az elvitelre fogott halmennyiséget be kell rögzíteni az EGYESÜLETI HORGÁSZOK elnevezésű könyvbe.
3. Felnőtt horgászengedéllyel rendelkező személy legfeljebb 2 db, egyenként legfeljebb három horoggal szerelt horgászkészséget, valamint 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
4. Ifjúsági horgász 1 db, legfeljebb 3 horoggal és 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
5. Gyermekhorgász 1 db, 1 horoggal szerelt horgászkészséget használhat.
6. Pergető horgászat október 1 és október 31 között a parti- és stéges helyeken engedélyezett, amennyiben a parti- és stéges horgászatot nem zavarja.
7. November 1-je után a 80 m-es szabály megszűnik, de ahol a parti helyen horgásznak és zavarja, ott a csónakos horgász köteles a parti helyet elkerülni.
8. A ponty legkisebb megtartható mérete 32cm, a compó 30 cm.
9. Etetőhajó használata kizárólag csak etetésre 80 méter távolságig engedélyezett.
10. Fém haltartó használata tilos!
11. Az 5 kg-nál nagyobb pontyot megtartani TILOS, azt a fogást követően a tóba vissza kell helyezni! Mérleg használata kötelező!
12. Évente, illetve naponta megtartható halmennyiség:

- Felnőtt horgász méretkorlátozás alá eső halfajokból (kiv. harcsa) évente 50db-ot (békés hal 30db, ragadozó 20db), naponta összesen 3 db-ot, de halfajonként legfeljebb 2 db-ot, egyéb halfajokból naponta összesen 5 kg-ot tarthat meg. Továbbá 8/2023 sz. KGY határozat alapján az elvihető békés hal darabszáma heti 7 darab lehet. Az éves összsúly meghatározása a mindenkori Országos Horgászrend szerint.

- Ifjúsági horgász méretkorlátozás alá eső halfajokból (kiv. harcsa) évente összesen 25 db-ot (békés hal 15db, ragadozó 10db), naponta legfeljebb 2 db-ot, fajonként 1db-ot, az egyéb halfajokból naponta 5 kg-ot tarthat meg. Továbbá 8/2023 sz. KGY határozat alapján az elvihető békés hal darabszáma heti 7 darab lehet. Az éves összsúly meghatározása a mindenkori Országos Horgászrend szerint.

- Gyermekhorgász méretkorlátozás alá eső (nemes) halfajokból évente 9 db-ot (békés halfaj 6 db, ragadozó 3 db) naponta 1 db-ot, az egyéb halfajokból naponta 3 kg-ot tarthat meg.

- Vendéghorgász halat nem tarthat meg.

        13. A horgász a megtartott halakról köteles a rendelkezésére bocsátott fogási naplót vezetni. A naplóba a méretkorlátozás alá eső halakat, a fogást követően azonnal, kelt és időpont bejegyzésével, az egyéb halak mennyiségét naponta, illetőleg a horgászat befejezését követően vízterületenként elkülönítve kell bevezetni. A megtartott halat a tó elhagyásáig a tóban kell tárolni.

        14. Az egyesület tulajdonában lévő víz alsó partján (É-i és K-i versenypálya) gépkocsival parkolni TILOS!

        15. Egyedi szervezésű, nem napijegyes (céges, spontán közösségi) éjszakai horgászatról a vezetőség alkalmi döntést hozhat, a horgászat feltételeit alkalmanként megszabhatja. Az éjszakai horgászat a megtartható halmennyiség szempontjából egy napnak minősül.

        16. Gyermekhorgász felnőtt felügyelete mellett, kizárólag napkeltétől napnyugtáig horgászhat.

        17. A horgász szürkülettől pirkadatig köteles a horgászhelyet kivilágítani.

        18. A horgász a bevetett készségtől annyira távolodhat el, hogy ellenőrzés esetén azonnal rendelkezésre álljon.

        19. Etetőhajó használata kizárólag csak etetésre 80 méter távolságig engedélyezett.

        20.Fém haltartó használata tilos!

        21. A horgászat befejeztével, a tó elhagyására a horgász köteles a Beszálló akna felőli utat használni, ezzel is biztosítva az ellenőrizhetőséget, amelynek minden esetben köteles alávetni magát.

        22. A tagsági viszonyát tagfenntartási díj fizetésével fenntartó horgász helye a tagfenntartás időtartama alatt bármely horgász számára szabadon horgászható.

  

 

 

 

3. Napijegyes horgászat

     I. A horgászhely elfoglalása

1. a) A napijegyes horgász a tó bármely parti, vagy „stéges” hogászhelyén horgászhat, a helyfoglalás érkezési sorrendben történik, de a horgászhely helyi tulajdonosa elsőbbséget élvez. (kérése esetén a helyet át kell adni)
2. b) A horgászhely tisztántartása a horgászok kötelessége.
3. c) Az egyesület kezelésében lévő kivezető Csákány-árok (kifolyó) részén horgászni Tilos!

 

      II. A horgászat szabályozása

1. a) A napijegyes horgász április 1-től október 31-ig, naponta 6 – 20 óráig horgászhat (éjszakai napijegyes horgászat nincs!), a horgászat befejeztével a napijegyes horgász köteles elhagyni a tavat (a partot is!), a napijegyét a váltás helyén, vagy az Egyesület irodáján, vagy a halőrháznál (levelesláda) köteles leadni.
2. b) A beírókönyv használata minden horgász számára minden horgászati tevékenység alkalmával kötelező! A beírókönyv a tó melletti halőrháznál található. A horgászat megkezdését és befejezését és az elvitelre fogott halmennyiséget be kell rögzíteni a NAPIJEGYES ÉS VENDÉG HORGÁSZOK elnevezésű könyvbe.
3. c) Felnőtt horgászengedéllyel rendelkező személy legfeljebb kettő, egyenként legfeljebb három horoggal felszerelt horgászkészséget, valamint 1 m2-nél nem nagyobb csalihalfogó hálót használhat.
4. d) Ifjúsági horgász egy darab, három horoggal felszerelt horgászkészséget használhat
5. e) Gyermek horgász egy darab, egy horoggal felszerelt horgászkészséget használhat.
6. f) A ponty legkisebb megtartható mérete 32 cm, valamint az 5 kg-nál nagyobb súlyú pontyot és amurt megtartani TILOS! Azt a fogást követően a tóba vissza kell helyezni. Compót megtartani TILOS! Egyéb halfajokból 3 kg-ot tarthat meg.
7. g) Mérleg és pontymatrac használata kötelező!
8. h) Gyermekhorgász. felnőtt felügyelete mellett, kizárólag napkeltétől napnyugtáig horgászhat.
9. i) Amennyiben a napijegyes horgász elhagyja a tavat, a horgászat befejezettnek tekintendő.
10. j) Az egyesület tulajdonában lévő víz alsó partján (É-i és K-i versenypálya) gépkocsival parkolni TILOS!
11. k) Csónakos horgászat kizárólag csak egyesületi tag jelenlétében történhet.
12. l) A helyi horgászrendnek a rá vonatkozó részét a napijegyes horgásznak ismerni kell és kötelezően be kell tartani!
13. m) Behordás és etetőhajó használata Tilos!
14. n) A horgászat befejeztével, a tó elhagyására a horgász köteles a Beszálló akna felőli utat használni, ezzel is biztosítva az ellenőrizhetőséget, amelynek minden esetben köteles alávetni magát

     III. Naponta megtartható halmennyiség:

1. a) Felnőtt horgász a méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 3 db-ot,

(BÉKÉS HALBÓL 2 darabot, RAGADOZÓ HALBÓL 1 darabot) az egyéb halfajokból összesen 3 kg-ot tarthat meg.

1. b) Ifjúsági horgász méretkorlátozás alá eső halfajokból naponta összesen 2 db-ot, fajonként 1-1 db-ot, az egyéb halfajokból összesen 3 kg-ot tarthat meg.
2. c) Gyermekhorgász méretkorlátozás alá eső halat NEM tarthat meg, azt a fogást követően a tóba vissza kell helyezni. Az egyéb halfajokból összesen 3 kg-ot tarthat meg.
3. d) A fogási naplóba a méretkorlátozás alá eső halakat, a fogást követően azonnal, kelt és időpont bejegyzésével, az egyéb halak mennyiségét a horgászat befejezését követően kell bevezetni.
4. e) A megtartott halat a tó elhagyásáig a tóban kell tartani!
5. f) Fém haltartó használata TILOS!
6. g) Spotjegyes horgász halat nem tarthat meg.

 

AZ E HORGÁSZRENDBEN NEM SZABÁLYOZOTTAKRA AZ ORSZÁGOS HORGÁSZREND ELŐÍRÁSAI ÉRVÉNYESEK !

 

      VII. Egyéb rendelkezések

 

1) Vendéghívás rendje:

Minden egyesületi tag – kivéve a gyermek, ifjúsági, és tagfenntartó tag - évente 3 alkalommal igényelhet vendég területi jegyet az egyesülettől.

Vendég területi jegyet kizárólag az elnök, a titkár és a tógazda adhat ki.

Vendég területijegy kiadását az évi, vendég területi jegy nyilvántartásban kell vezetni, azt pontosan kitöltve. (meghívó neve, aláírása, pontos dátum)

Vendég területi jegyet csak olyan vendég részére lehet kiadni, akinek érvényes állami horgászjegye van.

A vendég területi jegy csak 24 óra időtartamra szólhat, ezt fel kell tüntetni a vendég területi jegyen. A 24 óra fel nem osztható, az egyszeri alkalom. A vendég területijegy igényelhető egymást követő napokra (max. 3) is megszakítás nélkül.

A meghívónak a horgászat ideje alatt nem kell együtt lenni a meghívottal. De a meghívó teljes felelősséggel tartozik a meghívottért!

A vendég horgász a horgászat alatt halat nem tarthat meg, annak végén el nem vihet. (HSZ VI / 2/h) Egyéb vonatkozásban a meghívottnak a helyi horgászrendet be kell tartania.

2) A horgászat biztonsága

A baleseti veszélyhelyzet elhárítása minden horgásznak kötelessége.

Baleset észlelése esetén minden horgásznak kötelessége az általa, vagy mások által okozott baleset sérültjének mentése, a Vezetőség és a hivatalos szervek (mentők, esetleg rendőrség) azonnali értesítése.

 

3) Vagyonvédelemi teendők

A Horgászegyesület tulajdonát képező ingatlanban, vagy egyéb, a tó partján álló, a horgászatot szolgáló berendezésben (faház, „stégek”, eső-beálló, stb.) esett rongálás, természeti katasztrófából adódó kár, égés-kár észlelése esetén a horgásznak kötelessége a Vezetőség, szükség esetén a hivatalos szervek (Rendőrség, Tűzoltóság, stb.) haladéktalan értesítése, a további károk megelőzésének megkezdése. (saját testi épségének kockáztatása nélkül!) VÁRPALOTAI BÁNYÁSZ HORGÁSZ EGYESÜLET

  

4) Természet- és környezetvédelem

1. Minden horgásznak kötelessége a természetvédelmi előírások betartása; fel kell lépni és hatósági intézkedést kell kezdeményezni a természetvédelmi előírások megszegői ellen.
2. Tűzeset, vagy más természeti katasztrófa észleléséről haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságot.
3. Lábon álló nád égetése TILOS! A levágott nád égetése csak az Egyesület vezetősége által meghirdetett és hatóságilag engedélyezett napon és módon történhet.

 

5) Az egyesületi életre vonatkozó szabályok

1. A tag jogosult az Egyesület rendezvényein a vonatkozó szabályok megtartása mellett (családtagjaival együtt) részt venni.
2. A tag köteles a békés, kulturált együttélés szabályait betartani, magatartásával mások pihenéséhez való jogát nem sértheti meg. (hangoskodás, szükségtelen zajkeltés)
3. A tag nem rongálhatja meg az egyesület, vagy más tulajdonát képező használati tárgyakat, nem hangoskodik, tiszteletben tartja mások emberi méltóságát. Magatartásával, beszédével, cselekedeteivel sem az Egyesület, sem horgásztársai rossz hírét nem kelti.

 

6) Információ, tájékozódási lehetőségek

1. A horgászok minden információt a tó mellett (ÉK-i sarok) elhelyezett hirdetőtáblán és az egyesület honlapján kapnak.
2. A tó mellett (ÉK-i sarok) álló hirdetőtáblán, vagy a faháznál kifüggesztett információkat minden horgász köteles megismerni, tudomásul venni, betartani.
3. Minden horgásznak joga személyesen informálódni az egyesület fogadó óráin, ill. a vezetőség tagjainak közzétett telefonszámain.

  

 

      VIII. A Várpalotai Bányász Horgász Egyesület Fegyelmi Szabályzata

A horgászattal kapcsolatos jogszabályok és rendelkezések érvényre juttatása, a fegyelmi vétséget elkövetők felelősségre vonásának egységes rendje érdekében a vezetőség az alábbi szabályzatot fogadja el.

A FEGYELMI ELJÁRÁS CÉLJA

1.§

A fegyelmi eljárás célja a horgászatra vonatkozó jogszabályi rendelkezések, a horgászrendek az alapszabály az egyesület szervei által hozott határozatok, a társadalmi együttélés szabályai megtartásának, valamint a szervezeti élet tisztaságának biztosítása, illetve a cselekménnyel arányban álló elmarasztalással az elkövető és más horgász visszatartása hasonló magatartástól.

FEGYELMI VÉTSÉGEK

2.§

Fegyelmi vétséget követ el az a horgászegyesületi tag:

a, aki ellen halgazdálkodással (horgászattal) összefüggő szándékos bűncselekmény miatt a bűnüldöző illetve igazságügyi szervek jogerős elmarasztaló határozatot hoztak

b, akit halgazdálkodással (horgászattal) összefüggő környezetvédelmi, szabálysértés elkövetésében jogerősen vétkesnek találtak

c, aki horgászattal és halászattal, illetőleg a környezetvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, a horgászrendek, az egyesületi alapszabály, a működési szabályzatai, a társadalmi együttélés szabályai ellen vét vagy a horgászszervek alapszabályszerű működését veszélyezteti

d, aki mint választott testület tagja, vagy megbízott tisztségviselő, kötelességét felróható okból nem teljesíti, illetve elhanyagolja

e, aki az egyesülettel szemben fennálló anyagi és természetbeni kötelességeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, illetve a fegyelmi szervek idézésére nem jelenik meg, vagy ott rosszhiszeműen valótlant állít

f, aki vendégének a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő magatartását a horgászat közben nem tőle elvárható módon igyekszik megakadályozni

g, aki az egyesületnek anyagi vagy erkölcsi kárt okoz

  

FEGYELMI BŰNTETÉSEK

3.§

1, Fegyelmi büntetések:

a, figyelmeztetés

b, írásbeli megrovás

c, egyesület vízterületről határozott időre szóló kitiltás

d, tagsági jogok meghatározott ideig tartó felfüggesztése

e, egyesületből kizárás

f, horgászattól határozott időre történő eltiltás

2, Az egyesület választott testületének tagja, illetőleg megbízott tisztségviselője által elkövetett kötelességszegését a 3§ 1 bekezdés a.) és b.) pontjában megjelölt fegyelmi büntetést lehet kiszabni, valamint indítványozni lehet az eljárás alá vont személy tisztségből való visszahívása.

3, A 3.§ (1.) bekezdésben c.) és d.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama két (2) év

4, A 3.§ ( 1.) bekezdés és f.) pontja szerinti fegyelmi büntetés leghosszabb időtartama öt (5) év.

5, A 3.§ (1.) bekezdésének c.), d.) és f.) pontjai alapján kiszabható büntetés végrehajtása – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben- legfeljebb két (2) évi próbaidőre fel lehet függeszteni. Nem kerülhet sor a felfüggesztésre, ha a 3.§ (1.) bekezdésének f. ) pontja alapján a horgászattól való eltiltás ideje az egy (1) évet meghaladja. Ha a próbaidő eredményesen telt le, a fegyelmi büntetés hatályát veszti. Amennyiben azonban a fegyelmi eljárás alá vont tag a próba-idő alatt újabb fegyelmi vétséget követ el és emiatt ismét fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, ebben a határozatban el kell rendelni a korábban kiszabott, de próbaidőre fel függesztett fegyelmi büntetés végrehajtását is.

4.§

A 3.§ (1.) bekezdés f.) pontja alapján hozott fegyelmi határozattal összefüggésben a kiadott fogási napló és területi engedélyt a határozat jogerőre emelkedésekor – a büntetés időtartamára, vagy az év teljes hátralévő részére - minden esetben vissza kell vonni.

5.§

Akivel a 3.§ (1.) bekezdésének f.) pontja alapján két (2) évet meghaladó időtartamú fegyelmi büntetést szabtak ki, a büntetés letöltése után csak abban az esetben kaphat újból állami horgászjegyet, ha előzetesen ismét vizsgát tesz

  

HATÁSKÖRÖK

6.§

1, Az egyesülethez beérkezett fegyelmi vétségeket az egyesület elnöke köteles megvizsgálni. A rendelkezésre álló adatok egyértelműen bizonyítják, a vétség elkövetését az ügy tárgyalását el kell rendelni.

2, Az egyesület jogerős tagsággal rendelkező ifjúsági és felnőtt elkövetőket, mindennemű fegyelmi vétség elbírálása az egyesület fegyelmi szervének hatáskörébe tartozik.

3, Az elnök saját hatáskörében zárt ülésen rendezi le a gyermek horgászok fegyelmi vétségeit. A felelősségre vonásról feljegyzést kell készíteni.

4, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott határozatokban, -ügyekben- fellebbezés esetén, másodfokon a vezetőség jár el.

5, Választott tisztségviselők ügyében első fokon az egyesület Fegyelmi Bizottsága jár el. Másodfokon – fellebbezés esetén – az egyesület Közgyűlése jár el.

6, A Fegyelmi Bizottság tagjaival szemben első fokon az egyesület vezetősége, másodfokon az egyesület Közgyűlése jár el.

 

RENDKÍVÜLI FELÜLVIZSGÁLAT

7.§

1, Az egyesület Fegyelmi Bizottsága által hozott elsőfokú jogerős határozatot vagy az egyesület vezetősége által hozott másodfokú határozatot az elmarasztalt tag – annak jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül– kérheti rendkívüli felülvizsgálat céljából az egyesület Közgyűlése elé terjeszteni, ha az eljárás során:

- súlyosan megsértették a fegyelmi szabályzat rendelkezéseit

- kirívó módon nem áll arányban a kiszabott büntetés az elkövetett fegyelmi vétség súlyával

- a hozott határozat jelentősen sérti a horgász közösség illetőleg az elkövető jogos érdekeit

- elfogultság tapasztalható a határozatot hozó részéről

 

2, A Közgyűlés a rendkívüli felülvizsgálati jogkörében:

- jogerős határozatot megváltoztathatja

- a jogerős határozatot megsemmisítheti

- új eljárás lefolytatását rendelheti el

 

3, Az egyesület tagja törvénysértő határozat ellen a Megyei Bírósághoz keresettel élhet

  

 

AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

8.§

1, Fegyelmi eljárás csak egyesületi tag ellen és csak írásban rendelhető el. Az értesítésben ismertetni kell vele az általa elkövetett fegyelmi vétséget.

2, Az elrendelésre jogosultak fegyelmi ügyekben:

- a közgyűlés

- a vezetőség

- az egyesület elnöke

 

3, Az egyesület elnöke a tudomására jutott fegyelmi vétségek kivizsgálásáról, vagy fegyelmi eljárás elrendeléséről írásban haladéktalanul gondoskodni köteles.

Ha a horgász egyesület tagja a 2.§ a.) vagy b.) bekezdésében foglalt cselekményeket követett el, az egyesületi fegyelmi eljárás megindítása kötelező.

Rendkívüli súlyos fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult szerv vagy személy a fegyelmi ügy jogerős befejezéséig terjedő időre felfüggesztheti, fegyelmi vétség elkövetésével gyanúsított személy tisztségének betöltésére illetve horgászatra való jogát.

4, Az egyesület elnöke gyermekhorgász fegyelmi vétség elkövetőjével szemben fegyelmi tárgyalás mellőzésével saját hatáskörében alkalmazhatja a 3.§.1. bekezdés a.) vagy b.) pontját.

5, Ha az elkövető az elnöknek a 8.§. (4.) bekezdés szerinti intézkedés ellen annak közlésekor, vagy legalább a közléstől számított nyolc napon belül kifogással él, az elnök köteles az ügyben fegyelmi eljárást elrendelni.

6, A (4.) bekezdésben szabályozott eljárás esetén értelemszerűen alkalmazni kell a 13.§.(3.) bekezdésében foglaltakat.

 

ELÉVÜLÉS

9.§

Ha a fegyelmi vétség elkövetése óta több mint egy év – vagy ha az eljárás elrendelésére hivatott személy vagy szerv tudomására jutásától három hónap - eltelt, fegyelmi eljárás nem indítható, kivéve, ha az ügyben bűntető vagy szabálysértési eljárás indult. Az utóbbi esetben az egy év elévülési idő a bűntető vagy szabálysértési eljárásban hozott határozat jogerőre emelkedését követő napon kezdődik.

 

FEGYELMI SZERVEK MŰKÖDÉSE

10.§

1, A fegyelmi szerv határozatképes, ha az ügy tárgyalásán a Fegyelmi Bizottság legalább három tagja jelen van.

2, Nem járhat el konkrét ügyben a fegyelmi szerv tagjaként a sértett, továbbá aki a fegyelmi eljárás alá vont tagnak vagy sértettnek egyeneságbeli rokona, házastársa vagy élettársa, illetve aki az eljárás alá vont taggal vagy sértettel munkajogi alá vagy fölérendeltségi, vagy egyéb függőségi viszonyban áll. Nem működhet közre a fegyelmi szerv tagjaként az sem, akitől az ügyben tárgyilagos megítélés elfogultságból nem várható.

3, A másodfokú, illetőleg a 7.§ alapján folytatott eljárásban nem vehet részt a fegyelmi szerv tagjaként, aki a felülvizsgálati határozat meghozatalában, illetőleg – vizsgálóbiztosként – azt megelőző eljárásban részt vett.

 

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

11.§

1, A fegyelmi szerv elnöke gondoskodik az eljárás szabályszerű lefolytatásáról. Bonyolultabb ügyekben a tényállás tisztázása céljából a szerv tagjai közül vizsgálóbiztost jelölhet ki, vagy a kivizsgálást maga is foganatosíthatja.

2, Az elnök a fegyelmi ügy tárgyalását az iratok beérkezésétől számított 30 napon belül köteles kitűzni, vagy kivizsgálást elrendelni. A kivizsgálás legfeljebb 60 napig tarthat.

3, Az eljárás alá vont tagot tértivevényes ajánlott levélben és azzal a figyelmeztetéssel kell a kitűzött tárgyalásra megidézni, hogy igazolatlan távolmaradásával a tárgyalás megtartását nem akadályozza, bizonyítékait, tanúit legkésőbb a kitűzött tárgyaláson bejelentheti, illetve tanúit magával hozhatja.

4, Ha az elkövető a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését az ellenőrzés során elismerte, azt a feljelentésben aláírásával tanúsítja, ebben az esetben a bizonyítási eljárást mellőzni lehet. Ilyen esetben a tárgyalásra elegendő csupán az elkövetőt megidézni.

Az elkövető beismerésének hiányában is mellőzni lehet a bizonyítási eljárást csekélyebb jelentőségű fegyelmi vétségek esetén, ha a feljelentést hivatalos személy (rendőr, halőr, vagy társadalmi halőr) tette. Ilyenkor azonban a bizonyítási eljárás mellőzése esetén csak a 3.§. a) vagy b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetést lehet kiszabni.

5, Azon kívül, akinek a tárgyaláson való meghallgatása szükséges, az Egyesülethez tartozó tagok megidézhetők, mások pedig meghívhatók. Az idézés kézhezvétele és a tárgyalás megtartása között minimális határidő nyolc nap.

6, A tárgyalás nyilvános. Az eljárás alá vont személy kérésére azonban zárt tárgyalást lehet elrendelni. Amennyiben erkölcsi okok indokolják, a bizottság elnöke a tárgyalásról az ifjúsági tagokat kizárhatja.

7, A tárgyalást a fegyelmi bizottság. elnöke vezeti és gondoskodik a rend fenntartásáról. Azt, aki a tárgyalás rendjét megzavarja a teremből figyelmeztetés után kiutasíthatja és ellene fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Az elnök ellenőrzi a tárgyalás szabályszerű megtartásának feltételeit, számba veszi a megjelenteket, felveszi az eljárás alá vont személy adatait, és tisztázza az elfogultságot. Kifogás előterjesztése esetén, a kifogásolt tag nyilatkozata, valamint az esetleges bizonyítás felvétele után a kifogásolt tag és az eljárás alá vont személy távollétében a szerv kellő indoklással dönt az elfogultsági kifogás elfogadásáról vagy elvetéséről. Az ügy ismertetése után következik az eljárás alá vont tag meghallgatása, akihez a bizottság tagjai is kérdéseket intézhetnek. Ezek után következik a bizonyítás felvétele. Ha tettét beismeri szükségtelen.

8, Ha az eljáró szerv úgy ítéli meg, hogy a határozat hozatalhoz elegendő alap áll rendelkezésre, a bizonyítási eljárást befejezettnek tekinti és a további bizonyítékok vizsgálatától eltekint. A bizonyítékokat egyenként és összességében értékeli és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

12.§

1, A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek a szerv megnevezését, tagjainak nevét, a jegyzőkönyvvezető nevét, az eljárás alá vont tag nevét, lakcímét, Egyesületének nevét, horgászigazolványának és állami horgászjegyének számát, az eljárás alá vont tag érdemi nyilatkozatát a terhére rótt fegyelmi vétség tekintetében, védekezését, a tanúk vallomásának lényegét és az ott elhangzottakat kell tartalmaznia.

2, A jegyzőkönyvet a Bizottság tagjai valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

13.§

1.) A bizottság zárt ülésen hozza meg határozatát, melyet az elnök azonnal kihirdet, vagy a kihirdetésre legfeljebb nyolc napon belül újabb határnapot tűz ki.

2.) Ha a szerv a bizonyítási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy az eljárás alá vont személy

- terhére rótt cselekmény nem fegyelmi vétség

- a terhére rótt cselekményt nem követte el, illetőleg

- a terhére rótt cselekmény elkövetése megnyugtató módon nem bizonyítható

- terhére rótt fegyelmi vétség elévült,

az eljárást megszünteti.

3.) A határozatot írásba kell foglalni. A határozat három részből áll.

Az első rész a szerv megjelölését, az ügy számát, az eljárás alá vont tag nevét esetleges viselt tisztségét, horgászigazolványának és horgászjegyének számát, a tárgyalás helyét és idejét tartalmazza.

A határozat második – rendelkező – részének az eljárás alapját a fegyelmi ügyben hozott érdemi döntést és a fellebbezési jog tekintetében nyújtott tájékoztatást kell megjelölni.

A határozat harmadik – indoklási – része a fegyelmi szerv által megállapított tényállást, a bizonyítékok megjelölését, azok mérlegelését, lényegében a szerv meggyőződésének indokait, továbbá a súlyosbító és enyhítő körülményeket tartalmazza.

14. §

1, Az indoklást is tartalmazó határozatot az eljárás alá vont taggal a kihirdetéskor át kell vetetni és az átvételt írásban elismertetni, vagy tértivevényes ajánlott levélben részére nyolc napon belül megküldeni.

2, Az elsőfokú határozat fellebbezés hiányában a kézbesítést követő tizenhatodik napon jogerőre emelkedik. A jogerős fegyelmi határozatot a Bizottság elnöke jogerősségi záradékkal látja el. Amennyiben a fegyelmi határozat kizárással jár azt meg kell küldeni a Megyei Szövetségnek.

15.§

1, A fegyelmi büntetéseket a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul be kell jegyezni az eljárás alá vont személy horgászigazolványába és egyesületi kartonjába, ahol fel kell tüntetni büntetés hatályának első és utolsó napját.

2, A megállapított fegyelmi büntetés kezdő napja az a nap, amelytől kezdődően az eljárás alá vont személy a fegyelmi határozatban megjelölt jogát ténylegesen nem gyakorolhatja. Ha tehát pl. az eljárás a 8.§ (3) bekezdése alapján felfüggesztették az elkövetőnek a horgászathoz való jogát és a területi engedélyét átmenetileg bevonták, a bevonást követő idő beszámít a határozatba megállapított időtartamba.

3, Az (1) bekezdésben meghatározott bejegyzést – ha arra lehetőség van – a másodfokú határozatot hozó fegyelmi szerv határozatának kihirdetése után azonnal bevezetik az eljárás alá vont horgászigazolványába és egyben bevonja a 4.§ (1) bekezdésben meghatározott okmányokat is. Amennyiben erre nincs lehetőség ezeket az intézkedéseket a jogerős határozat kézhezvétele után az ügyben elsőfokon eljáró szerv köteles kezdeményezni.

FELLEBBEZÉS

16.§

1, Az elsőfokon hozott fegyelmi határozat ellen, annak kézbesítésétől számított 15 naptári nap alatt fellebbezésnek van helye, melyet az egyesület címére az elsőfokú szervnél kell benyújtani.

2, Fellebbezésre jogosultak: az eljárás alá vont tag és az eljárást elrendelő szerv vagy személy. A fellebbezés halasztó hatályú.

3, A fellebbezést a fegyelmi bizottság elnök – az ügy irataival együtt – a fellebbezési határidő lejártától számított nyolc napon belül köteles megküldeni a másodfokú szervnek.

4, Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést alaptalannak találja, azt elutasítja, ellenkező esetben az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztathatja, vagy a határozat hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú szervet új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja.

5, A fellebbviteli szerv az elsőfokú határozatban kiszabott büntetést csak erre irányuló fellebbezés esetén súlyosbíthatja. Ha a fellebbviteli szerv a fellebbezést érdemben elbírálta a hozott határozat a kihirdetéssel jogerőre emelkedik. A másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs.

ÚJRAFELVÉTEL

17.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a fegyelmileg sújtott személy az ügy újrafelvételét kérheti, ha új bizonyítékokat jelöl meg és azok kedvezőbb határozat meghozatalára alkalmasak. Az újrafelvétel elrendelése vagy elutasítása az alapeljárást lefolytató egyesület elnökének, vezetőségének, közgyűlésének hatáskörébe tartozik. Az újrafelvételt elrendelő vagy elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

  

FEGYELMI BŰNTETÉS TOVÁBBI VÉGREHAJTÁSÁNAK

MELLŐZÉSE

18.§

A fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év letelte után az eljárás alá vont tag a kiszabott fegyelmi büntetés további végrehajtásának mellőzését az egyesület elnökétől, vezetőségétől, közgyűlésétől kérheti, ha a határozat a 3.§ f ) pontjában foglalt egy évnél hosszabb időre szóló büntetést tartalmaz és a büntetés felét már letöltötte.

19.§

Gyermekhorgásszal szemben fegyelmi eljárásnak helye nincs.

A HORGÁSZ FEGYELMI BÜNTETÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A horgászegyesületi fegyelmi eljárás keretében kiszabható fegyelmi büntetések módját a Fegyelmi Szabályzat 3.§-a határozza meg.

- a szándékos és gondatlan elkövetést egyaránt büntetni kell

- a fegyelmi gyakorlatot nem lehet merev korlátok közé szorítani

- a szabályok nem ismerése senkit nem mentesít a felelősségre vonás alól

 

A fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe kell venni:

- a cselekmény súlyosságát

- az enyhítő körülményeket, súlyosbító tényezőket

 

Enyhítő körülmények:

- fiatalkorú

- feltáró jellegű beismerést tesz

- tettét őszintén megbánta

- számottevő közösségi munkát végzett a horgászközösség javára

 

Súlyosbító körülmények:

- korábban is követett el fegyelmi vétséget

- tettét ittas állapotba követte el

- az eljáró szervet fondorlatosan félre akarja vezetni

- súlyos erkölcsi vagy anyagi kárt okoz

  

 

JAVASOLT BÜNTETÉSEK

1. Tiltott eszközzel folytatott jogtalan halfogási tevékenység. 2-5 év
2. Az ellenőrzésre jogosult személy és más horgász (hivatásos halőr, társadalmi halőr, tisztségviselő) tettleges bántalmazása. 5 év

3, Ellenőrzésre jogosult személy sértegetése szidalmazása 1-3 év

4. Tilalmi időben horgászat, zsákmány nélkül 6 hó-1év

- Megjegyzés:

Ide tartozik a fajlagos és általános tilalom megszegése. Második esetben akkor van helye az eljárásnak, ha a csaliból egyértelműen kiderül, hogy tilalommal védett halfajokra horgászott

5. Tilalmi időben, a tilalommal védett halfajokból zsákmány megtartása: 1-2 év
6. Méreten aluli hal megtartása: darabonként 1-2 év
7. Tilalmi időben méreten aluli hal megtartása két szabály egyidejű megszegése: 1-3 év
8. Kifogható halak darabszámára vonatkozó korlátozásnak egy db hallal való túllépése: 6 hó-1év

- Megjegyzés:

Darabszám korlátozás túllépése darabonként +1 év

9. A darabkorlátozás túllépése úgy, hogy a halak között méreten aluli hal is van (két szabály egyidejű megszegése) 1-3 év
10. Méretkorlátozás alá nem eső halfajokra vonatkozó korlátozásnak egy–két kg közötti túllépése: 6 hó

- Megjegyzés:

Minden további túllépés minden kg után +1 év

11. Területi engedély nélküli horgászat. 1 év
12. Tiltott helyen való horgászat 3-6 hó
13. Éjszakai horgászat tilalmának megszegése 1-2 év
14. Szabályos eszközökkel, de szabálytalan módon való horgászat (behordás, sleppelés nem kézben tartott bottal, bevetett készség őrizetlenül hagyása) 3-6 hó
15. Szabályos eszközökkel történő gereblyézés. 1-2 év
16. A használható felszerelések számára vonatkozó egy db-al való túllépése (botok) 1 év

- - Megjegyzés:

A büntetés minden további bot után. + 1 év

17. Egy horgászboton alkalmazható horgok számának egy horoggal történő túllépése. Írásbeli megrovás- 3 hó

- - Megjegyzés:

Büntetés minden további horog után. +3 hónap

18. Zsákmány bejegyzésének elmulasztása. 3-12 hó
19. Ellenőrzésre jogosult személy felhívása esetén a horgászatra jogosító okmányok felmutatásának, vagy a zsákmány megmutatásának megtagadása, feltéve, hogy más szabálytalanság nem történt. 1-2 év
20. Partvédőmű, csónakkikötő, vagy más műtárgy megrongálása és környezetvédelmi szabályok megszegése. 1-3 év
21. A fentiekben nem szabályozott horgászrendben foglaltak bárminemű megsértése. 1-3 év
22. Fogási napló nem megfelelő vezetése 3 hó -1 év
23. Sportjegyes halat tart meg, vagy elajándékoz 6 hó-1 év

- És többet sportjegy váltására nem jogosult!

A Fegyelmi Szabályzat módosítása a 2012. február 01-én megtartott vezetőségi ülésen került elfogadásra.

1. Záró rendelkezés
2. Ez a Házi Szabályzat a vonatkozó magasabb jogszabályok és az Egyesület egyéb szabályzataival együtt, azokkal egységes értelmezésben alkalmazható.
3. Ezt a Házi Szabályzatot az Egyesület vezetősége évente felülvizsgálja és a szükséges változtatások felől intézkedik.
4. Ez a Házi Szabályzat a korábbi közgyűlési- és vezetőségi határozatok alapján készült, az elfogadó közgyűlési határozattal együtt a közgyűlés napján lép hatályba.

Várpalota, 2022. január 30.

……….………………………

Bába Ferenc

HE elnök